A feldolgozóipar számos nyílt{0}}hurkú szekvenciális vezérlőrendszerrel rendelkezik, amelyek túlnyomórészt diszkrét (be/ki) jeleken alapulnak; ezek a rendszerek meghatározott logikai feltételek és időzítési szekvenciák alapján hajtanak végre műveleteket. Ezenkívül léteznek olyan vezérlőrendszerek,-függetlenek a sorrendtől és az időzítéstől,- amelyek logikai kapcsolatokon alapuló reteszelt biztonsági műveleteket hajtanak végre. Ezenkívül kiterjedt adatgyűjtésre és diszkrét -változó állapotok-figyelésére, például kapcsolóállásokra, impulzusjelekre, időzítőkre, számlálókra és analóg jelkorlátozásra vonatkozó riasztásokra,-amelyek a rendszerfelügyelet elsődleges alapjaként szolgálnak. Ezeknek a speciális vezérlési és felügyeleti követelményeknek köszönhetően a PLC olyan termékké fejlődött, amelyet elsősorban a hagyományos relé{9}}alapú áramkörök helyettesítésére és a szekvenciális vezérlés megkönnyítésére terveztek. A PLC-gyártók fokozatosan integráltak különféle kommunikációs interfészeket CPU-moduljaikba; Ezzel párhuzamosan a terepibusz és az Ethernet technológiák párhuzamos fejlődése jelentősen kibővítette a PLC-alkalmazások körét. A PLC tartós piaci dominanciája alapvetően a benne rejlő előnyökből fakad: stabilitás, megbízhatóság, költséghatékonyság, átfogó funkcionalitás, rugalmas és kényelmes alkalmazás, valamint könnyű kezelhetőség és karbantartás.
Maga a PLC-vezérlő hardveres architektúrája egy moduláris, „építő{0}}blokk” struktúrát alkalmaz. Általában egy hátlapból (alaplapból), digitális I/O-modulokból, analóg I/O-modulokból és speciális modulokból,-például helymeghatározó modulokból és vonalkód-felismerő modulokból áll. A felhasználók megszerezhetik a szükséges számú I/O pontot vagy a rendszer közvetlenül a hátlapon történő bővítésével, vagy a busztechnológia használatával távoli I/O szolga állomások telepítéséhez.
Miközben megkönnyíti a változó mennyiségű I/O pont szabályozását, a PLC képes analóg feszültségek és digitális impulzusok kibocsátására is. Ez lehetővé teszi az ilyen jelek fogadására képes eszközök széles skálájának vezérlését,-beleértve a szervomotorokat, léptetőmotorokat és a változtatható-frekvenciás meghajtókat. Ezenkívül az érintő-képernyő-alapú emberi-gépi interfészek (HMI) támogatásával a PLC a folyamatvezérlés minden szintjén képes kielégíteni a felhasználói igényeket.